Európa legnagyobb tűzijátéka Budapesten

„A hozzávetőlegesen 35 percesre tervezett műsor az öreg pásztor meséit folytatja Körtvélyessy Zsolt és Pápai Erika színművész hangján, akik a Szent István király megkoronázása utáni időkről, az Árpád-házi királyok korai éveiről és Szent László csodás tetteiről mesélnek. A történetet Ugron Zsolna írta, a zenét Elek Norbert szerezte, a művészeti koncepció Iványi Árpád és Réti Barnabás érdeme, a tűzijáték látványtervét pedig a díjnyertes Seres Anikó készítette.”
Forrás: Origo

Idén ismét felkérést kaptam -immáron ötödik alkalommal- a Szent István napi tűzijáték zenéjének megalkotására.
Szeretném megköszönni az elmúlt hónapok közös munkáját a tűzijáték művészeti vezetőinek; Iványi Árpádnak és Barnabás Rétinak (Budapest Playhouse). A szimfonikus nagyzenekari és kórusfelvételeket idén is a Budapest Scoring zenekarával és vegyeskarával készítettük el (karmester: Zoltán Pad, felvételi hangmérnök: Dénes Rédly, szervezés: Orsolya Sapszon és Bertalan Veér), akiknek tiszta szívből szeretném megköszönni, hogy már ötödik éve dolgoznak velem ezen a projekten, és segítenek teljes erőbedobással abban, hogy ezen az ünnepi eseményen világszínvonalú legyen a zenei hangzás.

Örülök, hogy együtt dolgozhattam olyan kiváló és elimert népzenészekkel, mint Kacsó Hanga Borbála, Pál Eszter, Balázs Szokolay Dongó és Pál István (Szalonna és Bandája).
Köszönöm a kiegészítő latin és magyar dalszöveget Марци Тотnak, a stúdió utómunkák hátterének biztosítását György Mohainek (Pannonia Sound Studios), és végül, de nem utolsósorban a rengeteg belefektetett időt és energiát Péterffy Máténak, aki már sokadik éve a vezető hangmérnök ebben a projektben.”
Elek Norbert

A tűzijáték megtekinthető itt.

Egy adott karakter szemszögén keresztül meséli el az ünnepség történeti gerincét…

„Az idei tűzijáték az előző évek dramatizált, történetmesélő formátumát folytatja egy új főszereplő, „az öreg pásztor” figurájának bevezetésével. Ez a karakter a narráció hangja, ő a mesélő, aki egy idős ember alakjában az univerzális magyar emlékezet megtestesítője. A pásztor alakja jól ismert a magyar kultúrában, a folklórban és a klasszikus művészetben egyaránt. Nem csupán földi halandó, de transzcendentális figura is, látó, varázsló egyszemélyben, aki a lángokba tekintve látja a múltat és a jövőt. Hangja és meséi a régi tábortűz melletti mesélés hangulatát idézik, mellyel mindenki könnyen azonosul – a kollektív emlékezet és közösségformálás fontos eleme, mely ezúttal a műsor drámai keretét adja.”
Forrás:Budapest Playhouse

A tűzijáték megtekinthető itt.

Budapest Airport Image videó 

„Utazók, kik ezen az ajtón átléptek! Hazajöttök? Netán elmentek? Bárhogy legyen is, mi itt vagyunk veletek.
Minden mosoly, ölelés egy történet. Elmeséli, hogy utadon a törődés kísért végig. Elkötelezetten fejlődünk, hisz a horizont az otthonunk.
Kóstold, élvezd, tapasztald meg ezt a sok mindent! Hisz az utazás itt kezdődik, s itt is ér véget.”
Budapest Airport: Kapu a nagyvilágra

Forrás: Budapest Airport
A videó megtekinthető itt.

Grandiózus show: lézershow, fényfestés, drónok

„Idén is abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy a Szent István napi tűzijáték zenéjét komponálhattam, hangszerelhettem.

Köszönöm az elmúlt fél évben a közös munkát Iványi Árpád és Barnabás Réti (Budapest Playhouse). A nagyzenekari és kórusfelvételeket a Budapest Scoring teljes zenekarának és kórusának, Sapszon Bálintnak barátomnak, aki mindig segített, hogy ez a mára már világhírű és rendkívül elfoglalt zenekar a rendelkezésemre álljon, valamint Sapszon Ágnes és Kati Réti segítségét a szervezésben. Nagyon köszönöm a két karmesternek, aki Zoltán Pad és Geoffrey Pope volt, valamint az összes szólistának: Stefanik Márta, Aya Elek, Sapszon Orsi, Lídia Draskóczy, Balázs Szokolay Dongó, Gábor Ölvedi, Ölveti Mátyás, Veér Csongor. Hálásan köszönöm az összes magyar és latin szöveget Марци Тотnak, a hangfelvételeket Benjamin Perényinak, a hangeffekteket és a maszterelést Péterffy Máténak és az összes segítséget György Mohainak (Pannonia Studio).”
Elek Norbert

Hogyan készült: Budapest Playhouse
A tűzijáték itt megtekinthető.

Második alkalommal is óriási sikert aratott a tűz és fények játéka.

„Idén ismét felkérést kaptam Iványi Árpád művészeti vezetőtől az Augusztus 20-i Tűzijáték zenéjének megkomponálására, meghangszerelésére.
Az elmúlt 5 hónapban rengeteg munkát és energiát tett bele az egész művészeti és technikai csapat, ezúton szeretnék mindenkinek szívből gratulálni!

Külön köszönetet szeretnék mondani a Budapest Scoring zenekarának és kórusának (Марци Тот vezetésével), Sapszon Ági és Kati Réti segítségének, valamint Balázs Szokolay Dongó, Stefanik Márta, Laci Szlama, Salamon Eredics, Ádám Hlaszny, Pádár Szilvia, Zsanett Andrádi, Barnabás Réti, Dani Torres, Elek Leon közreműködő művészeknek, Péterffy Máténak (SFX) és nem utolsó sorban György Mohai hangmérnöknek.”
Elek Norbert

Hogyan készült: Budapest Playhouse
A tűzijáték megtekinthető itt.

Nézettségi rekordokat döntő sorozat, a Squid Game zenéjének hangszerelésében vettem részt. 

„Magyar csapat áll a Squid Game zenéje mögött
A Squid Game zenéje már önmagában is meghökkentő. Az emberek szisztematikus gyilkolásáról szóló képek alatt klasszikus darabok és jazz big band számok szólnak. Talán még ennél is meglepőbb azonban, hogy magyar zenészek szólaltatták meg a műveket, sőt, az eredeti filmzenei részek is magyar alkotók, Sapszon Bálint és Elek Norbert munkáját dicsérik.
Amikor a Squid Game zenéjén dolgoztunk, még pontosan nem tudtuk, hogy miről is van szó. A big band és a szimfonikus zenekar is közreműködött a felvételeken. Minden epizódban megszólal Johann Strauss Kék Duna keringője, valamint Haydn trombitaversenye Tóth László trombitaművész előadásában.”
Forrás: Papageno

Hatalmas megtiszteltetés, hogy én komponálhattam és hangszerelhettem a 2021. Augusztus 20-i tűzijáték zenéjét.
Egy pár érdekesség a tűzijátékkal kapcsolatosan. Köszönöm az interjút Zana Diána-nak!

„Múltbeli melódiák és Duna-parti városkép
A zene megkomponálásakor a helyszínt biztosító Duna-parti városkép adta az inspirációt – árulta el lapunknak Elek Norbert zeneszerző, zongoraművész, akinek az augusztus 20-i tűzijátékot kísérő zenei élményt köszönhetjük.

Nem ez volt az első alkalom, hogy százezres tömegrendezvényhez komponált muzsikát; 2017-ben a FINA záróünnepségét az egész világon sok millióan látták és hallgatták Elek Norbert zenéjével. Elmondása szerint az idei Szent István-ünnep után azonban az ismerősök, barátok és rokonok mellett olyan – általa nagyra tartott – zenészek is gratuláltak neki, akikkel korábban nem ismerték egymást személyesen.

Az augusztus 20-i tűzijáték zenei aláfestéséhez olyan kiemelkedő szerzők alkotásait használta fel, mint Bartók Béla, Liszt Ferenc vagy Erkel Ferenc, amelyeket népdalokkal vegyített. Ezt a sok különböző műfajt és stílust az áthangszerelés egységesítette. – Mindegyiket a saját filmzenei stílusom alapján dolgoztam bele ebbe a nagy zenei műbe – mondja. A produkcióban százötven muzsikus és énekes is közreműködött.”
Forrás: Magyar Nemzet

Péntek este 8-kor bemutatjuk az új „Levédia” lemezünket, és persze a régiről is játszunk pár kedvenc dalt. Szeretettel várunk mindenkit!

„Levédiából jöttek, időtlent alkottak
Bálinték darabokra szednek és aztán összeraknak mindent, ami sajátosan magyar inspirációnak tekinthető a zenében. Ennyiben a Levédia már más belső arányokat mutat, mint az első lemezük. Azon a magyar indíttatást elsősorban a magyar klasszikus zene óriásait követve valósították meg: a Hunyadi László vagy a Csárdáskirálynő nyitányát újraértelmezve vagy Bartók örökbecsű művét, az Este a székelyeknélt tisztelettel újraformálva. (Ez utóbbi csodás darabot természetesen ezen a koncerten is eljátszották – hiszen Bartók klasszikus zenei munkássága mindenhol ott van, ahol a népdalok tradíciójából építkezünk.) De már azon az albumon is beköszöntek a magyar népdalok feldolgozásai: köztük például az A csitári hegyek alatt előadásával. A Levédia ugyanezt az utat járja, csak erőteljesebben meditatív és transzcendens irányokba fordulva, s a magyar néplélek összes népzenei rezdülését az ősi magyar hangszerek egész arzenáljával megszólaltatva.”
Forrás: Magyar Nemzet

„Szavak nélkül üzen Levédia
Táltos dalok ezek, és boszorkánytáncok. Ránézek a naptárra és szíven üt a dátum; Szent Iván mágikus éjszakája, az év legrövidebb, de egyben legvarázsosabb éje előtt hallgatom a beavató zenét, amely megbontja a teret és az időt, elmossa a határt szent és profán között, s úgy kúszik fel a gyomrom remegésén keresztül a szívem közepéig, a földi vágyvilág központját és a lélek fészkét is megrezegtetve, ahogyan a sámán mászik révületében a világfa legtetejébe. Miközben az ősi magyar hangzásvilágba lassan bekúsznak az ismerős dallamok; a klasszikusok, a népdalok jól ismert elemei, olyan lenyűgöző eleggyé állnak össze, amely mintegy régi szerelem emléke dobban a szívemben és az elmémben egyaránt.”
Forrás: Magyar Nemzet

A pozsonyi csata animációs film a magyarság megmaradásáért vívott leghősiesebb küzdelemről szól. Megtisztelő, hogy a filmzeneírásban közreműködhettem!

„A pozsonyi csata című film zenéjét Elek Norbert zongoraművész, négy Oscar-díjas film zenéjének hangszerelője, valamint Bársony Bálint szaxofonművész jegyzi, akik már nyolc éve dolgoznak együtt. Mindketten tagjai a Magyar Rhapsody Projekt elnevezésű formációnak, amely nagy magyar klasszikus zeneszerzők műveit dolgozza fel, modern és ősi magyar hangszereken előadva, világzenei megszólalásban.”

„Szakmai titkokat is megtudhattunk. Elek Norbert a filmzeneírás folyamatába avatott be, amelynek első lépése, hogy meghatározzák a képi váltásokat, a csúcspontokat…”

„A Magyarságkutató Intézet felkérése – saját elmondása szerint – egy régen várt álommunka volt Bársony Bálintnak.
Elek Norbert szerint az alkotás elindíthatja azt a folyamatot, amely tisztázhat sok olyan elemet a magyar történelemmel kapcsolatban, amelyet az elmúlt évtizedekben teljesen elfelejtettek, vagy elferdítettek a tankönyvek, gyengítve a magyarság hazaszeretetét, büszkeségét, összetartásérzését.”
Forrás: Magyar Nemzet